Mi
az encoder? Egy olyan jeladó,
ami egy tengely
elfordulását érzékelve az
elfordulás
szögével arányosan valamilyen elektromos
jelet
szolgáltat.
Sok egyéb névvel is illetik. Pl.:
szög adó, forgás jeladó angular encoder,
rotary encoder, stb. Nem
keverendő
össze azonban a tachométerrel, ami nem az
elfordulás
szögét, hanem a ez elfordulás
sebességét méri.
A digitális elven működő encoderek
működését szeretném
összefoglalni
(vannak színuszos, analóg jelet
szolgáltató
típusok is (szinusz-koszinus jeladók)).
Az encoderben egy tengely forog, amihez belül egy
tárcsa
van rögzítve.
A tárcsa általában
átlátszó
üveg, amire a pereme
közelében átlátszatlan
rovátkák vannak felgőzölve. Esetleg
perforált
fém tárcsa.
A tárcsa rovátkolt
peremén optokapu
világít át. (A tárcsa egyik
oldalán
fényforrás, a másikon
fényérzékeny elem). Miközben
a tárcsa
forog, a rovátkák az optokapu
nyalábját
vagy eltakarják, vagy nem. A kapu vevő
részében
ennek megfelelő elektromos jel jön létre.
Alapvetően kétféle alaptípust lehet
megkülönböztetni: inkrementális
és
abszolút. A két típus
működése
innentől eltérő.
Az
inkrementális encoder
Az inkrementális (növekményes)
jeladóban
olyan tárcsa van, amelyiken egyforma
távolságra
egyforma méretű rovátkák vannak. A
rovátkákat két db optokapu figyeli. A
két
kapu úgy van elhelyezve, hogy egymáshoz
képest 90
fokkal eltolt fázisú jelet adjanak a
tárcsa
forgásakor. Ez a két jel az "A" és a
"B"
fázis.
Az encoder tartalmaz egy elektronikát, ami gondoskodik az
optokapu fényforrásának
táplálásáról
és a kapu
vevőjéről érkező jelet valamilyen
szabványos
jellé alakítja. Ez leggyakrabban TTL, nyitott
kollektoros, esetleg 24V-os jel, bizonyos esetekben a jelek inverze is
ki van vezetve.
Az inkrementális jeladókban van egy harmadik
optokapu is,
ami a tárcsa egy olyan részén
világít át, ahol csak egy
rovátka van.
Így ez a jel a tengely teljes
körülfordulásakor
ad egyetlen egy impulzust. Neve "Z" vagy "Index".
Az "A" és a "B" jel tehát 50%
kitöltési
tényezőjű négyszög jel, melyek
között
90
fokos fáziskülönbség
van. A két
jelre azért van szükség, mert
segítségükkel az encoder tengely
forgásának iránya
detektálható.
Ezt a fajta jeladót azért
hívják
inkrementálisnak, mert a tengely
elfordulásával
arányos jel (impulzus sorozat) a tengely
helyzetéhez
relatív. Ez azt jelenti, hogy a az
álló encoder
abszolút szöghelyzetéről maga az encoder
nem ad
információt. A tényleges helyzetet a
vezérlésnek kell nyilvántartania,
amelyhez az
encoder csatlakozik. Ezt az encoder tengelyének
relatív
elmozdulási
távolságából tudja
megtenni.
Ezt könnyebb megérteni, ha tudjuk, hogyan kezeli a
vezérlés az inkrementális
jeladó jeleit.
A dolog rendkívül egyszerű. Először is van
egy
kapukkal felépített logika, ami az "A"
és "B" jel
fázishelyzetéből
megállapítja a
forgás irányát. Ezután az
"A" vagy a "B"
jelet egy le/fel számláló
bemenetére
vezetik. A számlálás
irányát a
forgási irányt
megállapító logika
kimenete vezérli. Ha az encoder tengelye előre forog, akkor
az
impulzusok a számláló
tartalmát
növelik, ha hátra, akkor csökkentik.
Valójában a
számlálót nem az "A"
vagy "B" jel lépteti, hanem beiktatnak egy EXOR kaput, ami
összehasonlítja az "A" és "B"
jelét.
Az EXOR kapu kimenetén az "A" vagy "B" jel
frekvenciájának duplája jelenik meg,
ami
egyúttal az encoder tárcsára felvitt
rovátkák által
meghatározott
felbontást megduplázza. A
számlálót
tehát az EXOR kimenete lépteti le vagy fel.
Bizonyos megoldásoknál még
tovább mennek,
és a dupla sebességű jel minden
élénél (szint
átmeneténél)
léptetik a számlálót,
így
négyszeres felbontás is elérhető
(quadratic count).
Egy szó mint száz, az inkrementális
encoder
impulzusai egy számláló
tartalmát
csükkentik, vagy növelik. A
számláló
tartalma tehát arányos a tengely
elfordulásával. Mivel a
számláló
tartalma nincs kapcsolatban az encoder tengelyének
abszolút szöghelyzetével, az ilyen
encodert
használó alkalmazásoknál
mindig van egy
referencia pont. A berendezés
áramtalanítása sorána
számláló
értéke elvész,
illetve a kikapcsolt berendezés mozgó
részeinek
elmozdulásáról a
vezérlés
bekapcsolás után nem "tud".
A referencia pont a gép encoder-el mért
mozgó
részének egy olyan abszolút
pozíciója, amit egy külön
érzékelő érzékel. A
referenciapont
felvétele során a vezérlés
az
encoder számlálójának
értékét nem veszi figyelembe
és a
mozgó részt a referencia pont
érzékelőjéig mozgatja.
Amikor eléri
megállítja és az encoder
számlálóját
nullázza (esetleg egy
konkrét értéket ír bele
nulla helyett). A
továbbiakban a számláló
mindig a
referenciaponthoz viszonyított
pozíciót fogja
tartalmazni a gép működése
során.
Az
abszolút encoder
Az abszolút encoderben is egy tárcsa van, de azon
nem
egyszerű rovátkák vannak. A tárcsa
sávokra
osztott, minden sávot egy optokapu
érzékel. A
sávok bináris kódokat tartalmaznak.
Az encoder kimenete ezt a kódot szolgáltatja
valamilyen
formában. Ez lehet párhuzamos TTL jel (a
kód
minden bitje ki van vezetve) vagy szinkron soros
kommunikáció (ún. gray kód).
Alapvető különbség az
inkremetális encoderhez
képest, hogy az abszolút
szögadó a tengely
szöghelyzetével abszolút
módon
összefüggő jelet ad. A másik
különbség az, hogy a
pozíció
értéket ami a szöghelyzettel
arányos,
közvetlenül maga az encoder szolgáltatja
(nincs
szükség
számlálóra).
A működés módjából
adódóan az abszolút jeladók
felépítése bonyolultabb,
ezért
drágábbak is.
Vannak úgynevezett
multi turn
abszulút jeladók. Ezek nem csak egy
körülfordulást tudnak
megkülönböztetni,
hanem többet is.
Encoder
és PLC
A PLC-k az encoderek jelét vagy speciális
bemeneti
modulok segítségével fogadja, vagy
valamilyen
terepi buszon keresztül.
Az inkremetális típusok jeleit
gyorsszámláló modulok
dolgozzák fel.
Bizonyos PLC típusok speciális modul
nélkül
is képesek encoder jelet fogadni, ezek a
számlálót
beépítve
tartalmazzák. A PLC programja már
pozíció információt kap,
ami arányos a tengely helyzetével.
A speciális modulok rengeteg
szolgáltatást nyújtanak. Pl.
közvetlen kimenetek, amik be és
kikapcsolása a pozícióhoz
programozható. A kimenetet maga a modul kapcsolja
hardveresen, így egy pozíció
elérésekor a kimenet bekapcsolása kis
késleltetéssel történik.
Szoftveres véghelyzet és tartomány
beállítás is lehetséges, a
számláló modulok képesek
többféle üzemódban
működni, stb. Van amelyik egyszerre több encoder
jelét is képes fogadni. A
specialitások sokfélék,
nehéz általánosságban
beszélni, az egyes gyártók
típusai jelentősen eltérnek
egymástól.
Mire
jó az encoder?
Elmozdulás mérésére,
pozíció
érzékelésre,
pozícionálásra.
A zárt hurkú vezérléssel
működtetett
pozícionáló hajtások
visszacsatoló
jeleit is szolgáltathatják encoder-ek. CNC
technikában nagyon gyakoriak, de PLC-s
vezérléseknél is előfordul.
Pozíció
érzékelésre,
útmérésre használva
végálláskapcsolókat,
érzékelőket válthat ki.
Alkalmazása
lehetővé teszi, hogy a megállási vagy
műveleti
pontok paraméterezhetően (szoftveresen)
módosíthatóak legyenek.
Az encoder-ekkel nagy pontossággal
mérhető az elmozdulás.
Tulajdonságok
Az encoder-ek egy másik igen fontos tulajdonsága
a
felbontás. A felbontástól
függ mekkora az a
legkisebb elfordulás, amit az encoder
érzékel.
Inkrementális jeladónál ezt
impulzus/fordulat-ban
adják meg, Ez több ezer/ford. is lehet.
Az abszolút jeladók felbontása
számlálás/fordulat vagy
lépés/fordulat. Ha a jeladó
több fordulatú (multiturn), akkor azt is
megadják hány teljes
körülfordulást tud
megkülönböztetni. Szintén fontos
adat a maximális fordulatszám amin még
alkalmazható.
Hátrányok
Az inkrementális encoder legnagyobb
hátránya, hogy
az elmozdulás mérése
relatív.
Mivel a jeladók forgó mozgást
mérnek a
gépek olyan részein, amiket leggyakrabban motor
mozgat
(ami mint tudjuk szintén forgó mozgást
végez), kézenfekvő az encoder-t a motor
tengelyére
szerelni. Ha karbantartás, javítás
során megbontják a motor tengelye és a
mozgatott rész közötti mechanikai
kapcsolatot, akkor egy abszolút
jeladónál ez problémát
jelenthet a beüzemélésnél.
Különösen ha ezt a karbantartás
során nem veszik figyelembe.
Az encoder kezelése bonyolultabb vezérlő
szoftvert követel, és az encoderes gép
kezelése is általában bonyolultabb
mint encoder nélküli
megoldásnál.
Ajánlott irodalom: